Arany Liliom Alapítvány - Kényszer-végelszámolás alatt

Az Európa Tanács egyezménye az emberi jogok védelmében

Az Európai szociális karta (a továbbiakban a karta) jogokat és szabadságokat állapít meg, és felállít egy olyan felülvizsgáló eljárást, amely garantálja azok tiszteletben tartását az államok mint szerződő felek részéről. Nemrégiben módosították, és az 1996-ban módosított Európai szociális karta, amely 1999-ben lépett hatályba, fokozatosan felváltja az eredeti, 1961-es egyezményt.

A karta mellékelt táblázata mutatja, mely országok írták alá és erősítették meg mostanában a kartát.

A karta által biztosított jogok

A karta által biztosított jogok minden egyénre vonatkoznak mindennapi életük során:

Lakás:

a család szükségleteinek megfelelő lakáskonstrukció;

a hajléktalan személyek számának csökkentése;

egyetemesen biztosított hozzájutási lehetőség megfelelő, kifizethető lakáshoz;

a külföldiek egyenlő hozzáférési lehetősége a szociális otthonokhoz lakásokhoz.

Egészség:

elérhető, hatékony egészségügyi ellátás a teljes lakosság számára;

betegségmegelőzési politika, különösen az egészséges környezet biztosítása;

a foglalkoztatási ártalmak eltörlése oly módon, hogy a munkahelyi egészség és biztonság törvény által biztosított és a gyakorlatban garantált.

Oktatás:

15 éven aluli gyermekek munkahelyi foglalkoztatásának tilalma;

ingyenes alapfokú és középfokú oktatás;

ingyenes pályaválasztási tanácsadás;

kezdeti és további szakképzés;

egyetemre és más felsőoktatási intézményekre való bejutás kizárólag az egyén adottságaira építve.

Foglalkoztatás:

szociális és gazdaságpolitika a teljes foglalkoztatás elérésének céljából;

a dolgozó joga, hogy szabadon választott foglalkozás alapján biztosítsa megélhetését;

igazságos munkafeltételek - ami a fizetést és a munkaidőt illeti;

lépések a szexuális és lelki zaklatás leküzdésére;

a kényszermunka tilalma;

a szakszervezetek és munkáltatói szervezetek szabad létrehozása a gazdasági és szociális érdekek védelme érdekében; az egyén szabadsága, hogy eldöntse, belép-e vagy sem;

a dolgozók és munkaadók közötti konzultáció, a kollektív béralku, érdekegyeztetési és önkéntes döntési mechanizmusok létrehozásának támogatása;

sztrájkjog.

Szociális védelem:

a társadalombiztosításhoz, szociális jóléthez és szociális szolgáltatásokhoz való jog;

a szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel szembeni védelem joga;

speciális intézkedések a családok és idősek ellátására.

Személyek mozgása:

a bevándorlással kapcsolatos formalitások egyszerűsítése az európai munkások számára;

a család újraegyesítéséhez való jog;

a nem állandó lakos külföldieknek joguk van sürgősségi segélyre egészen a hazatelepedésig;

kiutasítás esetén eljárásbeli biztosítékok.

Diszkrimináció tilalma:

nők és férfiak egyenlő bánásmódhoz és egyenlő esélyhez való joga a foglalkoztatásban;

biztosíték, hogy a kartában foglalt jogokban mindenki részesül, tekintet nélkül fajra, nemre, korra, bőrszínre, nyelvre, vallásra, nézetre, nemzetiségre, szociális háttérre, egészségi állapotra vagy arra, hogy nemzeti kisebbséghez tartozik.

A Szociális Jogok Európai Bizottsága

A Szociális Jogok Európai Bizottsága (a továbbiakban a bizottság) arról kíván meggyőződni, hogy az országok tiszteletben tartották-e a kartában felvállaltakat. Tizenkét független, pártatlan tagját az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága választja hatéves periódusra, amely egyszer megújítható. A bizottság határozza meg, hogy az államok mint szerződő felek esetében a nemzeti jog és gyakorlat összhangban áll-e a kartával (a karta 24. cikke, módosítva 1991-ben, a torinói kiegészítő jegyzőkönyvvel).

Nemzeti jelentéseken alapuló ellenőrző eljárás

Az államok mint szerződő felek minden évben jelentést nyújtanak be, amelyben kimutatják, hogyan ültették be a kartában foglaltakat jogrendszerükbe és a gyakorlatba. Minden jelentés a karta valamely elfogadott kikötésére vonatkozik.

A bizottság megvizsgálja a jelentéseket, és eldönti, hogy az érintett országokban fennálló helyzet összhangban van-e a kartában foglaltakkal. A bizottság döntéseit vagy konklúzióit minden évben nyilvánosságra hozzák.

Amennyiben egy állam oly mértékben nem tesz eleget a bizottság valamely döntésének, hogy az nem fér össze a kartában foglaltakkal, a Miniszteri Bizottság javaslattal fordul az adott állam felé, amelyben azt kéri, hogy változtasson törvényi úton vagy gyakorlatban a helyzeten. A Miniszteri Bizottság munkáját egy Kormányzati Bizottság készíti elő, amely magában foglalja a kartát aláíró államok mint szerződő felek kormányainak képviselőit, akik mellett az európai munkáltatói szervezeteket és szakszervezeteket képviselő kiküldött megfigyelők segédkeznek.

A kollektív panasz eljárása

Az egyik kiegészítő jegyzőkönyv értelmében, amelyet 1995-ben írtak alá és 1998-ban lépett hatályba, a karta megsértésére vonatkozó panaszok letétbe helyezhetők a Szociális Jogok Európai Bizottságánál.

A szervezetek, amelyeknek jogában áll panaszt benyújtani a bizottsághoz

- Minden olyan állam esetében, amely elfogadta az eljárást:

1. az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC), az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége (UNICE) és a Munkáltatók Nemzetközi Szervezete (IOE);

2. azok, az Európa Tanáccsal tanácskozói státusban lévő, nem kormányzati szervezetek (civil szervezetek), amelyek a Kormányzati Bizottság által erre a célra összeállított listán megtalálhatók;

3. az érintett országokban található munkáltatói szervezetek és szakszervezetek;

- Azon államok esetében, amelyek szintén egyetértettek ezzel:

4. a nemzeti nem kormányzati szervezetek (civil szervezetek).

A kereseti iratnak a következő információkat kell tartalmaznia:

a a panaszt előterjesztő szervezet neve és elérhetőségei;

b bizonyíték arra, hogy a panaszt előterjesztő és aláíró személy jogosult a panaszt indító szervezet képviseletére;

c az állam, amely ellen a kereset irányul;

d a karta azon kikötéseinek megjelölése, amelyeket állítólagosan megsértettek;

e a kereset témája, például azok a pontok, amelyek tekintetében a kérdéses államok állítólagosan elmulasztottak a kartának eleget tenni, a vonatkozó vitapontokkal, amelyekhez alátámasztó dokumentumokat kell csatolni.

A kereset előterjeszthető szabadon a fentiek alapján, vagy forma használatával. A fenti 1. és 2. kategóriába tartozó szervezetek esetében a keresetnek angol vagy francia nyelven kell elkészülnie. A többiek esetében (3. és 4. kategória) benyújtható a szóban forgó állam hivatalos nyelvén, vagy egyik hivatalos nyelvén.

A bizottság megvizsgálja a panaszt, és amennyiben a formális kívánalmaknak megfelel, elfogadhatónak nyilvánítja.

Amennyiben a panaszt elfogadhatónak nyilvánították, az írásos eljárás beindul a felek folyamodványainak cseréjével. A bizottság dönthet úgy, hogy nyilvános kihallgatást tart.

A bizottság ezután döntést hoz a panasz megalapozottsága felől, amelyet továbbít az érintett feleknek és a Miniszteri Bizottságnak egy jelentésben, amely a továbbításhoz képest négy hónapon belül nyilvánosságra kerül.

Végül a Miniszteri Bizottság megoldást fogad el. Amennyiben a megoldás megfelelő, javaslat születhet arra, hogy az érintett ország bizonyos lépések megtételével a helyzetet összhangba hozza a kartában foglaltakkal.

A karta alkalmazásának hatása különböző államokban

A felügyeleti rendszer eredményeképpen az államok sok változást hajtanak végre törvénykezésükben vagy eljárásaikban annak érdekében, hogy a helyzetet a kartában foglaltakkal összhangba hozzák. Ezen eredmények (és legújabb fejlesztések) részletei le vannak írva a Charter Secretariat (lásd lent) által évente kiadott Survey-ben.

Hol tudhatunk meg többet a kartáról

a karta adatbázisa, amely hozzáférhető CD ROM-on vagy az interneten (hudoc.esc.coe.int), megkönnyíti az ismeretszerzést a Szociális Jogok Európai Bizottságának esetjogáról;

a karta weboldala www.esc.coe.int név szerint tartalmazza az összes nemzeti jelentést és országonként a tényjegyzékeket;

az évente kiadott Survey kimutatja minden egyes országra vonatkozólag, hogy a hazai jog milyen mértékben egyeztethető össze a kartával;

a Szöveggyűjtemény tartalmazza az összes alapvető szöveget;

az összefoglaló bibliográfiát rendszeresen frissítik.

Secretariat of the European Social Charter

DG II - Directorate General of Human Rights

Council of Europe

F - 67075 Strasbourg Cedex

social.charter@coe.int

¹ Az Európai Szakszervezetek Szövetsége, az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége és a Munkáltatók Nemzetközi Szervezete