Arany Liliom Alapítvány

Értetlenül és megdöbbenve olvastuk az Orbán Viktor aláírásával ellátott, többünk postaládájába bedobott  levelet, melyben ez áll: „Európában egyedülálló módon kimentettük a devizahiteleseket”. Bár "devizahitelesek" vagyunk, ezt mi sajnos nem vettük észre.

Határozottan ki kell jelentenünk, hogy a magyar állampolgárok legalább egynegyedét érintő, banki csaláson alapuló, tévesen devizahitelnek nevezett deviza elszámolású forint kölcsönszerződéssel rendelkező családok problémája napról napra nő.

A Parlamentben a kormánypárt vezérszónoka részéről és a Miniszterelnök úr részéről is elhangzott, hogy a bankok „megtévesztették és becsapták” a magyar állampolgárokat. Ezzel teljesen egyetértünk.

A kormány mégis kizárólag a bankok érdekvédelmi, lobby szervezetével, a Bankszövetséggel hajlandó tárgyalni, az adósok érdekeit képviselő szervezetek véleménye érdemben  érdektelennek tűnik számára. A Bankszövetség  folyamatosan félrevezeti hazug információkkal a kormányt, a Parlamentet és a lakosságot.

A törlesztő részletek a bankok jogtalan kamatemeléseinek és az  árfolyam emelkedéseinek következményeképpen egyre több család számára megfizethetetlenek. Rohamosan nő a fizetési késedelembe esettek száma. Közel 200.000 család ingatlana van kijelölve kényszerértékesítésre.

Az a néhány százaléknyi adós, aki rendelkezett megfelelő nagyságú pénzeszközzel, gond nélkül végtörlesztett. Az érintettek csak csekély számban tudtak élni a végtörlesztés lehetőségével, egyáltalán nem beszélhetünk sikerről.

Akik ehhez a végtörlesztéshez Ft hitelt kívántak felvenni, azokat a bankok többféle módon is gátolták ebben, jelenleg több PSZÁF vizsgálat folyik ez ügyben. Ezzel egy időben, a bankok összehangoltan, jelentősen emelték a Ft hitelek kamatlábát. Jelenleg a GVH-nál folyik kartellgyanú alapján  vizsgálat.

A Nemzeti Eszközkezelő nem tudja, vagy nem akarja ellátni a feladatét, az ócsai Devizahiteles Telepnek már az ötlete is elképesztő., megalázó és cinikus. Egyik megoldás esetében sem beszélhetünk sikerről.

Az árfolyamgát előre nem látható, előre ki nem számolható adósságnövekedést jelent majd az igénybevevőknek. Ez a megoldás a jelenlegi problémát egy későbbi időpontba tolja.

Az átlátható költségű és referencia kamatozású szerződésmódosítás lehetősége a jogalkotó szándéka szerint az állampolgárok érdekét szolgálta volna. A bankok ezt úgy játszották ki,  hogy brutálisan megemelték - a megszokott nyereségesség fenntartása érdekében- a referencia kamatra rakodó „kamatmarzs” mértékét, így az ajánlott módosítás kamatai sok esetben a Ft-kölcsönök kamatival versengenek, a havi törlesztő részlet meghaladná az eredeti szerződés szerinti mértéket. Beszélhetünk itt sikerről?

A végrehajtások és kilakoltatások ügyében semmit sem lépett a kormány eddig. A végrehajtás elképesztő nagyságú költségei, a végrehajtók sikerdíja és díjszabása a kilakoltatott „devizahitelest” teljesen lehetetlen helyzetbe hozza, sok esetben a bank és az adós megegyezését lehetetleníti el.

Az Országgyűlés  sokat tett azért, hogy az adósok kedvét elvegye az egyéni perektől, megemelte az eljárási illeték legfelső mértékét, bevezette a perilleték  10%-ával egyenlő mértékű büntetőilletéket a perek idézés kibocsátása nélküli elutasítása esetére, mellyel a Bankszövetség " továbbképzését" követően a bírói kar előszeretettel él.

Időnként azzal riogatnak minket, hogy ha jogszolgáltatás igazságot szolgáltatna a kifosztott devizahiteleseknek, akkor összeomlana a bankrendszer. Ezzel kapcsolatban a felelősség nem az áldozat magyar állampolgároké, hanem a tettes bankoké, a nemzetközi pénzrendszer hazánkban működő leányvállalataié. Ezek a nemzetközi intézmények rendelkeznek akkora vagyonnal, hogy minden károsulttal el tudjanak számolni, a bankrendszer működőképességének fenntartása mellett.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete továbbra is illetékesség és hatáskör hiányára hivatkozik, nem hajlandó vizsgálatokat folytatni a magyar állampolgárokat „megtévesztő és becsapó” bankokkal szemben. Ugyanez áll a Pénzügyi Békéltető Testület (eredményét tekintve banki érdekvédő) tevékenységére is. Mindez nem is lehet másként, amíg  a bankvilág, a PSZÁF és a szaktárca azonos káderbázisból merít, mikor majdnem mindegy, hogy ki milyen kalapot hord, mert ugyanazt a paradigmát képviseli. 

A PSZÁF-nek kötelessége lett volna már akkor közérdekű keresetet indítani, amikor elhangzott a Parlamentben, hogy a bankok „megtévesztették és becsapták” a magyar állampolgárokat, amikor elhangzott a Magyarország miniszterelnöke szájából, hogy „az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak” a devizahitelezés kapcsán a bankok.

Elkeseredésében, látva a kormány közönyét és cinizmusát, egyre több állampolgár menekül el országunkból, illetve önkezével vet véget életének, vagy próbál adóelkerüléssel, a végrehajtás előli meneküléssel túlélést biztosítani magának. Országunk –legalább is az adósok számára- mostanra élhetetlenné, jövőkép nélkülivé vált. Tiborc panasza ma aktuálisabb, mint Bánk bán idejében volt. Van-e, aki meghallja? Vagy kell-e, hogy meghallja valaki? Nem volna-e itt az ideje, hogy magunk döntsünk saját sorsunk felől, mert ha  így néz ki a megmentés, akkor … 

Látni kellene, hogy az ország szabadságharca a mesterségesen feltupírozott államadósság ellen ugyanazon az alapon áll, mint a "devizahiteles" adós harca a saját bankjával szemben. Látni kellene, hogy csak egységes fellépéssel van esélyünk az adósrabszolgaságot célzó erőkkel szemben. Egyre többen vannak azonban  azok, akiket már nem lehet megvezetni  a megszokott, jó bevált módon, mert  tudatosabbak, és mert látják a játékot mozgató zsinórokat. 

 
Meggyőződésünk, hogy ebben a válságban  sokkal több minden érlelődik, mint ami a felszínen megmutatkozik. Újra kell gondolni a demokráciának hívott hatalomgyakorlási módot; újra kell gondolni, hogy a társadalom, vagy az intézményei a fontosabbak; újra kell gondolni a bankok és a bankolás szerepét; újra kell gondolni, hogy mi végre is vagyunk ezen a földön, a sárga csekkek törlesztésére született az Ember, vagy ennél magasabb céljai is vannak. Ezt a folyamatot lehet lassítani, de lehet segíteni is, ki-ki a maga helyén, a maga képességei és lehetőségei szerint vagy a jó kibontakozását szolgálja, vagy a rosszat segíti fennmaradni. Az igazság szabaddá tesz, a hazugság pedig szolgává aljasít.

 Mi  a válasz Petőfi márciusi kérdésére? Mi már döntöttünk.

2012. szeptember 3.

Hiteles Mozgalom 

PSZLF – Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője

BAÉSZ - Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete

Hiteles Magyarok Fóruma

Magyar Szociális Fórum